Molnár Lajos, székelybői gazda és közösségi ember

Molnár Lajos (1878–1970) Székelybőn élte le életét gazdálkodóként, székely nemesi család sarjaként. A föld szeretetét és a gazdálkodás mesterségét édesapjától tanulta meg, majd saját, 38 holdas birtokán a kor mércéjével korszerűen dolgozott.

Sorsát a történelem is alakította. Az első világháborúban a 22. gyalogezred katonájaként az orosz, az olasz és a szerb fronton harcolt. Hazatérése után Székelybő megbecsült polgárává vált: három alkalommal választották községi bírónak, és a kulturális, valamint hazafias egyesületeket is támogatta.

Feleségével, Jánosi Rózával nagy családot neveltek. Hét gyermekük született: József, Lajos, Borbála, Rozália, Margit, János és Ilona. A korabeli életrajz szerint gyermekeiket „magyar szellemben” nevelték. Molnár Lajos emléke így egyszerre idézi fel a földhöz kötődő, kitartó gazdaéletet, a közösségért vállalt felelősséget és egy sokgyermekes család történetét.